„Nem sok jó tapasztalatom van a HR funkció agilitásával kapcsolatban. Tudom, hogy vannak olyan HR-esek, akik agilisan jól teljesítenek. Mint üzleti vezető azt gondolom, hogy velük vagy nélkülük, de az üzletnek agilissá kell válnia. Nagyszerű, ha velünk vannak, ha meg nem, akkor megpróbáljuk őket magunkkal vinni, amennyire csak lehet. De ez nem állít meg minket az agilis átalakulásban.” – hallottam nemrég egy üzleti vezető előadásában. Úgy tűnik, hogy az agilis átalakulás tekintetében nem sok választásuk lesz a HR vezetőknek a jövőben. Mit jelent az üzleti agilitás? Melyek az üzleti agilitás területei? Hogyan járul hozzá a HR vezető az üzlet agilis transzformációjához?
Fókusz, gyorsaság, rugalmasság az iparágakban
Vegyünk egy egyszerű példát. Az Unilever Benelux régióban működő Foods & Refreshment részlege (legismertebb márkái a Magnum, a Ben&Jerry’s, a Hellmann’s és a Knorr) 2019-ben az agilis megközelítés mellett döntött. A döntést a termékfejlesztési szakasz fokozása és az új termékek piacra kerüléséhez szükséges idő lerövidítése érdekében hozták. A munkavállalókat több csapatra osztották, és a csapattagokkal folytatott megbeszélések segítségével azonosították a megoldandó problémákat. Mindez hatékonyabb összpontosítást és kevesebb figyelemelvonást eredményezett.
2020 végén, majdnem egy évvel az agilis megközelítés bevezetése után, a Benelux régió 25%-os projektkapacitás növekedésről és gyorsabb piacra kerülési időről számolt be. A csapattagok stresszszint csökkenést jeleztek és 85%-uk elégedett volt az alkalmazott agilis módszerekkel. 84%-uk tapasztalt javuló koncentrációt a munkájában, 92%-uk pedig azt mondta, hogy az agilis munkamódszert más kollégáinak is szívesen ajánlaná.
Az agilis működés más iparágakban való megjelenése kiváló példája annak, hogy nem csak a technológiai vállalatok (pl. software-, telekom-, építő -, gép-, repülő- és autóipar) képesek sikeresen alkalmazni az agilis szemléletet és módszereket. Az agilitást főleg gyorsan változó, kiszámíthatatlan, magas bizonytalansági és kockázati tényezőjű környezeti feltételek, lassú szervezeti reagálás, erősödő piaci nyomás, gyenge ügyfélértékű termék és alacsony munkavállalói elkötelezettség esetén használják a vállalatok.
Üzleti eredmények elérése
Az agilitás nem az agilis módszertan alkalmazásáról, hanem az üzleti eredmények eléréséről szól. Ezért az agilitás kritikus fontosságú minden olyan vállalkozás számára, amely a 21. században fenntartható módon kíván boldogulni. Az agilitás képessé teszi a vállalatokat a piaci környezethez és az állandó változásokhoz (VUCA világ) való gyors reagálásra, alkalmazkodásra, az ügyfelek és a munkavállalók változó igényeinek és vágyainak kielégítésére, valamint az egyéneket, a csapatokat és a vállalatokat az innovációra.
Az elmúlt több mint két évtizedben 3 agilis hullám váltotta egymást, amelyek megmutatták, hogyan alakult át a munkakultúránk az évek során és egyben kihívást jelentettek, illetve jelentenek még ma is az üzletvitelünkben berögződött számos régi paradigmával szemben. Az agilitás első hulláma az Agilis Csapat volt, amely a technológiai részlegek irányítására korlátozódott, fókuszában pedig a software fejlesztés volt. Az agilitás második hulláma az Agilis Skálázás volt, amely nem csak egy-két projektről, hanem a munka egyetlen agilis keretrendszeren belüli, de több csapat közötti összehangolásáról szólt. A harmadik hullám az Üzleti Agilitásról szól. A szervezetek agilis gondolkodásmódot alakítanak ki üzleti tevékenységük minden területén (beleértve a front- és back office funkciókat is), amely az egész vállalkozás hatékonyságát növeli.
Egyre több felsővezető állítja, hogy vállalata már agilisan működik, holott sokuk nem érti teljes mélységében annak előnyeit, feltételeit és gyakorlati megvalósulását. Mások pillanatnyi trendnek tartják az agilitást. Itt is igaz W. Edward Deming gondolata, miszerint „Nem szükséges változtatni. A túlélés nem kötelező”.
Üzleti Agilitás
HR vezetőként az Üzleti Agilitás előbb utóbb a munkád szerves részévé fog válni. Engedd meg, hogy meglévő tudásod bővítéséhez a Business Agility Institute modelljét felhasználva járuljak hozzá.
„Az üzleti agilitás olyan szervezeti képességek, viselkedési formák és munkamódszerek összessége, amely szabadságot, rugalmasságot és rezilienciát biztosít a vállalkozás számára céljai eléréséhez – bármit is hoz a jövő.”
Az üzleti agilitás a gyors, áramlásszerű működésről szól, nem pedig arról, hogy a meglévő merev munkamódszerekhez új irányelveket és eljárásokat adunk. Az üzleti agilitás megkérdőjelezi az üzletvitel jelenlegi állapotát – arra keresi a választ, hogy hogyan lehet a szervezetet alkotó embereket felszabadítani annak érdekében, hogy a szervezet elérje célját a hatékonyság, a hozzáadott ügyfélérték és az üzleti eredmények tekintetében.
Azért kedvelem Business Agility Institute 13 tartományból álló, 4 kulcsterületre csoportosított ügyfélközpontú modelljét, mert egyszerű és érthető módon láttatja, mit is jelent agilis szervezetnek lenni, iparágtól, mérettől vagy kontextustól függetlenül.
Forrás: Domains of Business Agility, Business Agility Institute
A 4 kulcsterület a következő:
Vezetés: Olyan vezetőkre van szükség, akik a szervezeten belüli funkciókat, csapatokat és részlegeket átfogó közös erőfeszítésekre késztetik a közös célok elérése érdekében, akik a munkatársak felvételénél és fejlesztésénél arra teszik a hangsúlyt, hogy azok erősen illeszkedjenek a vállalat jövőbeni potenciáljához és küldetéséhez, mintsem egy adott pozícióhoz, akik dinamikus/adaptív stratégiát fogalmaznak meg és kommunikálnak, illetve felhatalmazzák a csapatokat és az egyéneket arra, hogy időben reagáljanak az üzleti lehetőségekre és azokra innovatív megoldásokat hozzanak létre.
Műveletek: Az üzleti agilitás megköveteli azon szervezeti struktúrákat, folyamatosan alkalmazkodó/fejlődő műveleteket és irányítási keretrendszereket, amelyek lehetővé teszik új üzleti lehetőségek gyors megragadását és hozzáadott ügyfélérték-teremtést.
Egyének: Az egyének alkalmazkodó képessége, kreativitása, nyitottsága a folyamatos tanulásra és személyes fejlődésre, felelősségvállalása és elszámoltathatósága az üzleti agilitás egyik legfontosabb alapfeltétele, amely kizárólag pszichológiai biztonságot nyújtó, félelemmentes vezetési környezetben tud megvalósulni.
Kapcsolatok: Az üzleti agilitás vállalati küldetésekhez igazodó, felhatalmazott munkaerőt, rugalmasan kialakított és ügyfélérték által vezérelt külső stakeholder menedzsmentet, valamint nyitott, kétirányú kapcsolatot a szervezet és a szervezet vezetői, valamint az igazgatóság között igényel.
Az üzleti agilitás szíve pedig nem más, mint a gazdasági szervezetek létezésének oka: az Ügyfelek.
Az üzleti agilitás minden területe egy agilis szervezet alapvető jellemzőjét képviseli; mindegyik fontos, szükséges és összefügg a többiekkel.
A HR vezető szerepe az üzlet agilis transzformációjában
HR vezetőként kulcsfontosságú szereped van szervezeted üzleti agilitásának előmozdításában.
Kérlek tanulmányozd át ezt az ábrát!
Forrás: How to make agile transitions in a company, Leadership Tribe
HR vezetőként szinte minden egyes területen hozzá tudsz járulni az üzlet agilis transzformációjához. A legfontosabb területek a/az
- agilis szemlélet evangelizálása
- agilis kultúra bevezetése
- dinamikus/adaptív stratégiai orientáció megteremtése
- szervezeti struktúra/folyamatok/irányítási keretrendszereket egyszerűsítése, rugalmassá tétele
- megfelelő munkatársak és vezetők kiválasztása/fejlesztése
- változásmenedzsment és kommunikáció erősítése
- csapatok/egyének együttműködésének támogatása
- kreativitás és az innováció ösztönzése
- folyamatos kísérletezés és tanulás bátorítása
- új karrierutak meghatározása
- ösztönzési rendszer felülvizsgálata
Az üzleti agilitás előnye
„Egy rendszer teljesítménye nem a részeinek összege, hanem kölcsönhatásainak eredménye.” – mondta Russell Ackoff. Ennek megfelelően az agilis csapatoknak önmagukba véve semmi közük sincs az üzleti agilitáshoz.
Az üzleti agilitás jellemzője az agilis gondolkodásmód és az agilis interakciók folyamatos és zökkenőmentesen jelenléte a szervezet minden egyes területén, amely növeli a vállalat hatékonyságát és ügyfélorientáltságát. Egy szervezet akkor valósítja meg az üzleti agilitást, ha képes dinamikusan érzékelni, majd fókuszáltan, gyorsan és rugalmasan reagálni a belső és külső változásokra, hogy elérje célját, növelje versenyelőnyét és biztosítsa a szervezet túlélését a legszélsőségesebb helyzetekben is. Ma már nem az a kérdés, hogy agilisan működjünk-e, hanem az, hogy hol és milyen mértékben alkalmazzuk az agilitást az üzleti előnyök kihasználására.
Források: Successfinder: The three waves of Agile, Rich McEachran: How to make the leap to a truly agile business, Alexander Birke: Business Agility als “bessere” Form von Agilität?
