Kora gyerekkorom óta szeretek a természetben lenni, mert megunhatatlan élmények forrása. Távol a város zajától lassan kialakul az emberben egy mély tisztelet és csodálat az élet minden formája iránt. Az erdőben sátorozni, állatok nyomát követni, íjat készíteni jobb, mint a mobilon lógni. – mesélte Gauder Áron, rendező, a Minden a rokonom című animációs filmje gyártásáról, majd hozzátette: “… a föld él, és minden élőlénynek ugyanannyi joga van itt lenni, mint nekünk.” Mit tehetnek a vállalatok és vállalkozások annak érdekében, hogy a Gauder Áron által felidézett csodálatos élményeket a következő generációk is átélhessék? Milyen stratégiai hatással lehetnek a HR vezetők a klímaváltozás mértékének mérséklésére, a természeti és épített környezet megóvására?

A föld él (?)

Mai világunkban a Föld felmelegedése szinte elkerülhetetlennek tűnik. Fokozódik az extrém időjárási jelenségek száma és a természeti katasztrófákból fakadó kár. A viharokat, hurrikánokat és tornádókat áradások és árvizek tarkítják, egyre több a földrengés, a vulkánkitörés, gyakoriak a hőhullámok, az erdőtüzek, a szárazság és az aszály. Egyre fenyegetőbb az eltérő állatfajok tömeges pusztulása és a tudósok szerint a ma születő gyerekek életszínvonala a klímaváltozás miatt előreláthatóan jóval alacsonyabb lesz, mint a miénk. Az emberi figyelmetlenségből származó termelési és szállítási szerencsétlenségek tovább rontják az amúgy is súlyos helyzetet.

Az E3G 2015-ös felmérése a klímaváltozás következményeiről kimutatta, hogy “a magyar lakosság döntő többsége ma már a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és komolyan aggódik miattuk.” A kutatásban résztvevők 79% -a attól tart, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz a számára, 71%-a reális veszélynek érzi, hogy károk keletkezhetnek a házában vagy lakásában. 80%-uk részt venne környezeti változásokra felkészítő helyi programokban. A környezettudatosság folyamatosan növekszik hazánkban. A felelősségvállalás egyéni, vállalati és kormányzati szinten kell, hogy megvalósuljon.

Nincs visszaút

A környezeti klímaváltozás válsága már nem a társadalmi aktivisták kisebbségének a felelőssége. A társadalmi felelősségvállalás a környezeti válság témájában minden idők csúcsán van. A munkavállalók, az ügyfelek és a fogyasztók egyre gyakrabban keresik a vállalatok klímapolitikai célokra adott hatékony megoldásait. Mindez visszatükröződik a elvárásaikban, választásaikban és viselkedésükben. Globális szinten a vállalatok és a kormányok olyan fontos döntések előtt állnak, amelyek elől nem tudnak kitérni.

Bizonyára hallottál már az ESG mozaikszóról, ami az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered és meghatározza ezen befektetések vállalaton belüli szempontrendszerét. A ‘zöld pénzügyek’ célja, hogy a “pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét, és így a rövidtávú profitmaximalizáló gondolkodásmódot leváltsa az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.”

Az ESG-szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál az értékelés során: a gazdálkodó szervezetek okozta környezeti hatások vizsgálatára, a társadalmi kérdések kezelésére a szervezeten belül és kívül, illetve a felsővezetők tevékenységére és az általuk kialakított döntési mechanizmusokra.

Őszintén szólva sok vállalatnál az ESG csupán egy csekklista kipipálása és egy kockázatmenedzsmenti eszköz, aminek gyakorlatilag nincs hatása a befektetési döntéshozatalra és a befektetések kezelésére. A klímaváltozás erősödése miatt egy új, globálisan elfogadott fenntarthatósági és elszámoltathatósági keretrendszer (egységes standard) felé mozdulunk, amelynek része a ‘zöldmosást’ visszaszorító szabályozási intézkedések létrehozása, az átláthatóság növelése és a hosszú távú fenntarthatósági célok megvalósítása, mérése, összehasonlítása.

A HR vezetők a földért

Javaslom az első számú vezetőknek, hogy a HR vezetőket az első perctől vonják be a vállalati klímastratégia megfogalmazásába. Az ESG ügyek előmozdításán dolgozó multidiszciplináris csapatnak a HR vezetők új perspektívával, friss ötletekkel, javaslatokkal tudnak szolgálni a környezetvédelmi jövőkép, a vállalat jövőbeni környezeti hatását és a klímastratégia üzleti/HR stratégiába való beágyazását, megvalósítási terveit illetően.

A HR vezetők szerepe a klímaváltozás mértékének mérséklésében, a természeti és épített környezet megóvásában:

  • Többségük tagja a multidiszciplináris csapatnak vagy elsődlegesen felelős a vállalat ESG-re (beleértve CSR) vonatkozó felügyeletéért.
  • A felsővezetőkkel együttműködve kialakítják és formálják a szervezeti kultúrát. A környezetvédelem beágyazottsága a szervezeti kultúrába azon keresztül értékelhető, hogyan hogyan vélekednek a vállalat különböző pontjain dolgozó munkavállalók a szervezeti kultúra alapvető környezeti elemeiről, illetve milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel az általuk vallott értékekben.
  • A vezetők és a dolgozók aktív bevonásán és hatékony ösztönző rendszereken keresztül formálják azok környezettudatos szemléletmódját és magatartását, részt vesznek a környezetvédelemmel kapcsolatos elvek, szabályok, intézkedések üzleti működésbe és partnerségbe való beépítésébe.
  • Rendszeres oktatásokon és képzéseken keresztül gondoskodnak a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos tudatosság fokozásában.
  • Vezetőtársaikkal együtt biztosítják a rugalmas, környezetbarát munkavégzés megteremtésének feltételeit (hibrid munkavégzés, e-autók, munkakörnyezet, well-being stb.).
  • A kiválasztásnál figyelembe veszik a pályázók környezettel kapcsolatos attitűdjét, aktivitásait.
  • A munkáltatói hitvallásba (EVP) beleszövik a vállalat környezettudatossági elkötelezettségét, amit a konkrét eredményekkel belsőleg és külsőleg is kommunikálnak.
  • Kapcsolatot tartanak külső szervekkel ESG témákban, követik az ESG-re vonatkozó trendeket, változásokat.
  • Részt vesznek az ESG akció tervek kidolgozásában, programok megvalósításában, eredmények visszamérésében, riportok elkészítésében.

Cselekedjünk!

Egy vállalat elkötelezettsége a zöld profithoz, emberekhez és bolygóhoz jól tükrözi elkötelezettségét a világhoz. A hiteles elkötelezettség csakis a folyamatos, releváns és fókuszált cselekedeteken keresztül valósul meg.

A korábbi kampányszerű kerítésfestések kora lejárt. A környezet- és klímavédelem témaköréhez tartozó tematikus programokat érdemes elosztva, az év teljes egészére tervezni.

A jegesmedve aranyos, de ugyanakkor messze van ahhoz, hogy általa vizualizáljuk a klímaváltozást. A klímaváltozás hatásait nagyon jól meg lehet mutatni Magyarországon is. A helyi problémákon keresztül az emberek érzelmi és gondolati azonosulása erősebb.

Kerüljenek bevonásra a dolgozók a programok kidolgozásánál! Érdemes meghallgatni a kollégák ötleteit, legjobb gyakorlatait és azokra is építeni.

Észszerű tájékozódni az itthoni és külföldi programlehetőségekről, hiszen fontos az inspirálódás és másoktól tanulni nem szégyen. Itt egy link a világ 50 legfenntarthatóbb vállalatáról 2022-ben.

Ajánlatos átgondolni a programokon résztvevők listáját. Egyéni, csoportos, de akár családos vagy helyi közösségekkel együtt szervezett megmozdulások méginkább növelik az emberek környezet- és klímatudatosságát. KKV-k esetében jó ötletnek bizonyul az iparágon belüli szoros összefogás és együttes megjelenés. A lényeg, hogy hasznos, érték- és élményteremtő legyen a rendezvény.

Utoljára hagytam a programok sokszínűségének figyelemfelkeltő és vonzó hatását. Ezek lehetnek komolyabb jellegű szakmai képzések, kerekasztal beszélgetések, workshopok, mentoring, rendszeres tájékoztatások vagy szórakoztatóbb jellegű kvízek, csapatjátékok, online gamification megoldások. Az átfogó, stratégiai programok ügyében szívesen ajánlom a Mind Mate Inspiration gyakorlott GreenHR szakértőjét Nemes Gábort, akinek szívügye a fenntarthatóság és maga is HR területről jön.

A HR vezetők szerepe a zöldebb jövőért tehát a zöld szemlélet evangelizációja, valamint a környezet-és klímatudatosság egyéni szintről szervezeti és üzleti szintre emelésének támogatása révén valósul meg.

A cikk a Mind Mate Inspiration és a HRLead együttműködésében készült, a tartalom nem szponzorált.

Inspiráció: Magyar László: A klímaváltozás következményei, Denise Young: How environmental, social, and governance reporting grew up, HR Policy Association: ESG and the Role of the Human Resources Officer